Halkan, csendben. Fent a Galérián. Alattunk a tébolyult sugárúton szedi neonruhába bújva áldozatait ez a modern, űrkorszakbeli valóság. Mi csak ülünk csendben, álmokat szövünk, marihuána é cigaretta füstben.
Olyan klassz minden. Tudod? Ahogy nézem a csajom, ahogy félig lehunyt szemmel mered a mindenségbe.
Kedvesen. Szelíden.
Cigarettapapír zizeg, ujjaim a dohányt morzsolják. Szippantok a nehéz illatból. Odakint a sugárúton esztelen vicsorra húzódnak a fémszörnyetegek, hogy csikorogva vad és hirtelen gorombasággal felfalják a világot.
De ez nem számít. Itt van a csajom, és marihuánát szívunk, majd szeretkezünk, hogy álmodjunk egy békés világot, ahol nincsenek ketrecek és falak, ahol nincsen az őrült neonfénnyel elöntött kibaszott sugárút, egy olyan világot, ahol csak én vagyok és a csajom, és minden marha klassz.
Eltudod ezt képzelni? |